Mesztegnyő község honlapja

 coronavirus 0Általános tudnivalók a járványügyi helyzetről és intézkedésekről

 

Részletek...

 


 

hétfő, 08 szeptember 2014 00:00

A mesztegnyői templom helyreállítási munkálatai 1945-50 között

(A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár iratanyaga alapján)
Mint azt korábban a kedves olvasó tudomására hoztuk, Pintér Aliz a Mesztegnyői Önkormányzat megbízásából két hetet töltött Veszprémben, ahol az érseki levéltár mesztegnyői vonatkozású történeti iratait kutatta. Az ott töltött idő nem volt hiába való, mert Aliz a rá jellemző alapossággal, pontossággal és kitartással terjedelmes, új anyagot és forrásmunkát talált, amit az alábbiakban szeretnénk a mesztegnyői olvasóközönség elé tárni. Ezúton köszönöm meg Pintér Aliznak mindannyiunk nevében ezt a kitűnő munkát. (Nagy László Péter, polgármester)


 I. Rész 
A  II. világháború hadműveletei nemcsak a falu lakóházaiban okoztak óriási pusztítást. Az egykor szebb napokat látott, XVIII. századi impozáns barokk templom is hajszálnyira került ahhoz, hogy a földdel váljék egyenlővé. „A lakosok elbeszélései szerint a ritka szépségű barokk templom és kolostor kereken négyszáz akna és tüzérségi találatot kapott, a szentélyre repülőgép zuhant, a torony a bombázásoktól félig leégett, egyedül a Jézus Szíve maradt épségben. Dorffmaister festményei közül egy elpusztult, a többi ezernyi lyukkal, szakadással megúszta”.  A front alól felszabadult településen 1945 áprilisában kezdett el újra beindulni az élet, a visszatérő lakosok hozzáláthattak a romok eltakarításához. Az otthonát elvesztett, koldusbotra jutott lakosság azonban magától értetődően először a saját megélhetéséről kívánt gondoskodni, az önfenntartásért vívott mindennapos küzdelemben a templom helyrehozatala mellékes kérdésnek bizonyult. Mindszenty József veszprémi püspök ezért a probléma részleges orvoslásaként 1945 júniusában a templom helyreállítására 12000, a zárda tatarozására pedig 3000 pengő gyorssegélyt folyósított. 
A több sebből vérző templom kétségbeejtő állapotáról, a nyomorgó mesztegnyőiek elkeserítő anyagi helyzetéről, s ebből eredő közönyös hangulatáról egy szeptemberben kelt, a püspök részére írt jelentés is tanúbizonyságot tesz: „A templomon és a többi egyházi épületen a tetőépítő munkálatokból még semmi sem indult meg. Tegnap interveniáltam ez ügyben a mesztegnyői jegyzőnél, kivel Marcaliban találkoztam. Válasza, hogy anyaghiány, a katasztrofális termés, a hívek kifosztottsága miatt semmihez sem kezdhetnek. Arra kértem, hogy valami uradalmi gazdasági épület cserépzsindelyéből és tetőfájából (azt önkényesen igénybe véve) legalább a templomot javítsák ki. Ezt is nehéznek tartja a hívek önzése, templom sorsa iránti közönye miatt. Nem gondolja Nagyméltóságod, hogy az anyaghiány, a hívek kifosztottsága miatt mit kell küzdenünk és e közben hány fiaskót vallunk és újból kezdünk és csalódunk. Híveink egy része (nem kicsiny) jobban szeretné, ha templom, iskola úgy maradna, és nem zavarnánk őket, mert nagyon félnek minden anyagi áldozattól”.
 A háborús dúlás alatt a plébánialak is súlyos károkat szenvedett, az itt elhelyezett könyvtár és levéltár iratanyaga szinte teljes egészében megsemmisült. Az 1945 novemberében készült plébánia átadási és átvételi jegyzőkönyve a megmaradt irattár nyomorúságos helyzetét is érintette: „Átvétetett: Koller plébánosról szóló emlékirat. Historia Domus megsemmisült. Átadót felkértem annak emlékezetből való megírására. Plébánia könyvtár teljesen megsemmisült. Alapítványnapló, iktató, postakönyv, pénztári napló megsemmisült. Új még nincs beszerezve, pénztári napló ideiglenes. Pecsét új. Anyakönyvek megsemmisültek. Megmaradt és átvétetett 17521806. halotti, ugyanezen kötetben 17511806. házassági. Házassági anyakönyvtöredék 18491880ig. Kereszteltek anyakönyve 18711880, ugyanebben a kötetben 1869. VII.1880ig. Ezen anyakönyv annyira elpiszkolódott a harcok folyamán, hogy alig olvasható. Keresztelési 19071923. piszkos, alig használható állapotban”. Nemcsak az irattár helyzete volt azonban ilyen lesújtó. „A plébános feljegyzéseiben megemlíti, hogy a paplak falában az utcai oldalon félig kilógva sokáig ott volt egy fel nem robbant lövedék, így laktak benne évekig, később a tűzszerészek szedték ki onnan és semmisítették meg”.  A romos parókia állapotának további ismertetésére kiváló példát nyújt a megmaradt ingóságok mindössze hárommondatos kurta leltára is: „Egy íróasztal, harcok következtében megrongálódott, egy fiókja s ajtaja nincs. Egy tölgyfa konyhai asztal jó állapotban. Egy hosszúkás szüretelőkád kb. 10 hl, másik két kád megsemmisült”. 
 A plébániajavadalom hivatalos átadására, illetve átvételére november 6án került sor, amikor a mesztegnyői hívek körében nagy népszerűségnek örvendő Vizsy Pált a Zala megyei Karmacsra helyezték át, s helyére az addig Pápateszéren működő Kakas Aladárt nevezték ki. A püspök az utódot az alábbi utasítással menesztette új lelkiszolgálati helyére: „Vesse latba Tisztelendőséged minden erejét, és a templom újjáépítését minél gyorsabb ütemben kezdje meg. Tisztelendőségedre bízom ezt az alkotó, szervező munkára kiválóan alkalmas területet. Remélem, hogy Tisztelendőséged bizalmamat bensőséges lelkipásztori munkával és a romokat újjáépítő tevékenységgel hálálja meg”.
Az idegennek tekintett, szigorú és katonás fellépésű Kakas eleinte korántsem volt könnyű helyzetben Mesztegnyőn, különösen nem közkedvelt elődje, a folyton visszasírt és piedesztálra emelt Vizsy árnyékában. Beletelt még néhány évbe, mire sikerült alkalmazkodnia új egyházközsége elvárásaihoz, s ugyanígy fordítva, a mesztegnyői hívek is beletörődve a megváltoztathatatlanba, felismerve új lelkipásztoruk jó tulajdonságait és erényeit, a kellő tisztelettel kezdhettek felnézni rá. Az elnyert bizalom elnyerésében pedig központi szerepet játszott az eleinte még meglehetősen döcögősen beinduló, majd egyre látványosabb és felgyorsult ütemben haladó templomújjáépítés során tanúsított rendületlen kitartása.
(Készítette: Pintér Aliz)

kozadatkereso logo 0

DMC Firewall is developed by Dean Marshall Consultancy Ltd