Mesztegnyő község honlapja

 coronavirus 0Általános tudnivalók a járványügyi helyzetről és intézkedésekről

 

Részletek...

 


 

hétfő, 08 szeptember 2014 00:00

István, a szent király

Államalapító királyunk emléknapja augusztus 20a nemzeti ünnep. Szent István Vajk néven született, apja, Géza fejedelem, a keresztségben adta az István, görögül Sztephanosz („koszorú”, „korona”) nevet.


1949től ezt a napot az alkotmány és az új kenyér ünnepének minősítették át. 1991 óta újra legfőbb állami ünnepünk. Az ünnep csúcspontja a napjainkban is a Bazilikából induló Szent Jobbkörmenet. Az 1938as évet hazánkban Szent István jubileumi évvé nyilvánították és István király dicső emlékét az Országgyűlés törvénybe iktatta. István jobb kezét, a Szent Jobbot, „arany” vonattal hordozták körül az országban. S a templomokban ma is felhangzik a jól ismert egyházi ének:
„Hol vagy István király? Téged magyar kíván…”
vagy:
„Magyarok fénye, Ország reménye, Légy áldott, szent István király…”
Nemzetépítő királyunk emléknapján, a magyar államiság és az új kenyér ünnepén szólnunk kell első Árpádházi királyunk elévülhetetlen érdemeiről. A benne lévő hit erejével felismerte, hogy a kereszténység felvétele az egyetlen lehetséges út a magyar nép fennmaradásához itt, Európa közepén. Istenhez fohászkodva erőért és bátorításért imádkozott. A járatlan úton elsőként elindulva, szívébe és elméjébe véste a bencés szerzetesek legfőbb tanítását, az „Imádkozzál és dolgozzál” (Ora et labora) jelszavát. Olyan területi struktúrán alapuló vármegyerendszert hozott létre, amelyre ma is építkezhetünk. Templomokat, iskolákat, apátságokat építtetett.
Uralmának elveit s az uralkodó feladatát a fiához, Imre herceghez intézett „erkölcstanító könyvecské”ben, az „Intelmek”ben foglalta össze. Ma is megszívlelendők az ott leírtak közül a következő sorok:
„Ha egy évre nézel előre, vess magot, ha egykét évtizedre, ültess fát! De ha évszázadokra, tanítsd népedet.”
Új királyi székhellyé tette Székesfehérvárt, pénzt veretett. Az új idők szavát értő és megértő István jó érzékkel ismerte fel, ahhoz, hogy a szinte lehetetlent is megvalósíthassa, először a szükséges, majd a lehetséges feladatokat kell ellátnia. Kemény kézzel bánt az ellene forduló törzsfőkkel: a trónkövetelő Koppánynyal, majd később az erdélyi Gyulával és a Marosvidéki Ajtonnyal.
Keresztény trónjának elismertetésére a római pápától, II. Szilvesztertől kért és kapott koronát, és minden magyarok királyává koronáztatta magát.
Külpolitikai zsenialitásának köszönhetően nem lettünk sem a Német Római Császárság, sem a Bizánci Birodalom hűbéresei. A magyarság létéért szélben és viharban erős tölgyként küzdő István úgy vezette át a messziről jött pogány népet az első ezredfordulón a keresztény Európa közepén, hogy közben követendő példát adott.
Halála után 45 évvel, 1083. augusztus 15én avatták szentté! Bölcs Leo bizánci császár már több mint ezer évvel ezelőtt így jellemezte népünket:
„A magyarok a munkát, a fáradtságot, az égető meleget, fagyot, a hideget, minden nélkülözést tűrnek. Szabadságkedvelők.”
Ez az ősi szabadságszeretet tette Európa védőpajzsává is. René Grousset XX. századi francia történész szerint: „Magyarország Európa előőrse volt Ázsia felé, Árpád országának a kereszténység felvétele óta az volt a szerepe, hogy megállítsa a Kárpátoknál, vagy a Dunánál a mongol hódítókat. S az ő hősies ellenállásuk kényszerítette megállásra a törököt is.”
A magyarság, összeurópai jelentőségű tetteivel, a hazát, otthont építő törekvéseivel már oly sokszor megmutatta, hogy az összefogás, az egység olyan felbecsülhetetlen, jövőt hordozó érték, amely nemcsak a jót, a sikert segíti megélni, de átsegít minden kudarcon és megpróbáltatáson is.
A Szent Istváni örökség ad keretet a mindennapi élethez és az ünnepnapjainkhoz. Mert éltető erő van benne épp úgy, mint az idei új kenyérben, mely a múlt, a jelen és a jövő szimbóluma.
Bár többször tettek – és tesznek mai is – kísérletet arra, hogy a tiszta búzába konkolyt hintsenek, hogy a szabadság kenyerének izét a szánkban megkeserítsék, hogy modern, pénz vezérelte szolgaságba hajtsanak, hogy magyart magyar ellen uszítsanak, ez csak ideigóráig sikerülhet.
Meisner, kölni érsek, 2009.augusztus 20án a következőket üzente a magyaroknak Budapesten:
„Európának szüksége van Magyarországra, arra a szenvedésben, háborúban és szükségben megerősödött népre, amely soha nem hagyta magát legyőzni.”
Adjon erőt ez az üzenet nemcsak a jelenhez, de segítsen felkészülni a holnapra is.
Emeljék az idei augusztus 20i ünnep fényét a következő vers sorai, hitről, hazáról, nemzetről, megmaradásról, békéről és a jövőbe vetett reményről és bizalomról.

kozadatkereso logo 0

DMC Firewall is developed by Dean Marshall Consultancy Ltd